Az egyéni vállalkozók Magyarországon többféle adózási mód közül választhatnak: KATA, átalányadó, illetve a vállalkozói személyi jövedelemadó (VSZJA).
Ez utóbbi főleg azoknak lehet előnyös, akik magas költséghányaddal dolgoznak, vagy nem felelnek meg a kedvezményesebb rendszerek feltételeinek.
A VSZJA lényege, hogy a vállalkozó a vállalkozói jövedelme után fizet adót, és külön meg kell határoznia a magánszemélyként felvett jövedelmét (vállalkozói kivét) is.
Nézzük meg a fő elemeit részletesen!
Vállalkozói kivét
A vállalkozói kivét az az összeg, amit az egyéni vállalkozó saját magának, magánszemélyként „kifizet” a vállalkozásából. Ez nem teljesen azonos a munkabérrel, de a személyi jövedelemadó és a járulékok tekintetében hasonló módon adózik.
Adó- és járulékterhek a kivét után:
- 15% SZJA
- 18,5% társadalombiztosítási járulék (TB)
- 13% szociális hozzájárulási adó (SZOCHO) – minimum járulékalapnál 1,125-szörös szorzóval számolandó
Minimum járulékfizetés (2025) – csak főállású egyéni vállalkozóknak kötelező:
| Alap | TB-járulék (18,5%) | SZOCHO (13% × 1,125) | Összesen |
| Minimálbér 290 800 Ft | 53 798 Ft | 42 528 Ft | 96 326 Ft |
| Garantált bérminimum 348 800 Ft | 64 528 Ft | 50 958 Ft | 115 486 Ft |
A minimum járulékfizetési kötelezettség nem vonatkozik mellékállású egyéni vállalkozókra (például heti 36 órás munkaviszony mellett, nyugdíjasként, vagy GYES/GYED mellett). Ők a tényleges kivétjük után fizetik a járulékokat.
Vállalkozói jövedelemadó és osztalék jellegű adók
A vállalkozói nyereség (bevétel – költségek – értékcsökkenés – egyéb korrekciók) után 9% vállalkozói jövedelemadót kell fizetni.
- Adóalap: a korrigált vállalkozói nyereség
- Adómérték: 9%
Vállalkozói osztalékalap – kötelező adózás:
A 9%-os adóval csökkentett, korrigált eredményből vállalkozói osztalékalapot kell képezni, amely után:
- 15% SZJA
- 13% SZOCHO fizetendő.
Ez a kötelezettség akkor is fennáll, ha a nyereséget nem veszi ki ténylegesen a vállalkozó.
SZOCHO-fizetési plafon 2025-ben:
A SZOCHO a vállalkozói osztalékalap után legfeljebb a tárgyévi minimálbér 24-szerese után fizetendő.
- Minimálbér 2025-ben: 290 800 Ft
- Plafon alap: 290 800 × 24 = 6 979 200 Ft
- Maximális fizetendő SZOCHO: 6 979 200 × 13% = 907 296 Ft
Bevallási kötelezettségek
A VSZJA szerint adózó egyéni vállalkozónak több bevallási feladata is van:
- Havi járulék- és adóbevallás (08-as bevallás a NAV felé) a kivét és egyéb kifizetések után.
- Éves SZJA bevallás (53-as nyomtatvány) – ebben szerepel a vállalkozói jövedelemadó, a kivét SZJA-ja, és az osztalék utáni adók.
- Iparűzési adó – külön bevallás a helyi önkormányzat felé (jellemzően május 31-ig).
- ÁFA-bevallás, ha a vállalkozó áfás.
Költségek elszámolása
A VSZJA egyik előnye, hogy a vállalkozás érdekében felmerült költség elszámolható, amennyiben azt bizonylattal igazolni lehet.
Példák elszámolható költségekre:
- anyag- és árubeszerzés,
- igénybevett szolgáltatások díja (pl. könyvelési díj),
- utazási költségek,
- szakmai képzések, könyvek, előfizetések,
- munkavédelmi és irodai eszközök.
A költségek csökkentik az adóalapot, így közvetlenül mérséklik a fizetendő vállalkozói jövedelemadót. Magas költséghányad mellett a VSZJA sokszor kedvezőbb lehet, mint az átalányadózás.
Összegzés
A vállalkozói SZJA (VSZJA) adózás jó választás lehet azoknak, akik:
- nagy összegű, bizonylattal igazolt költségekkel dolgoznak,
- nem felelnek meg a KATA vagy átalányadó feltételeinek.
Viszont a rendszer adminisztrációs terhei nagyobbak, és a tervezés kulcsfontosságú a hatékony adózás érdekében. Egy tapasztalt könyvelő segítsége erősen ajánlott.
