Az átalányadózás az egyéni vállalkozók számára egy egyszerűsített adózási forma, ahol a tényleges költségeket nem kell számlákkal igazolni, hanem fix költséghányadot lehet érvényesíteni a bevételből. A fennmaradó rész minősül adóköteles jövedelemnek.
Nézzük meg, hogyan alakulnak az értékhatárok és szabályok 2025-ben.
1. Éves bevételi értékhatár 2025-ben
Az átalányadózás választható, ha az éves bevétel nem haladja meg az alábbi határokat (törtév esetén arányosítani kell):
- 40% és 80% költséghányad esetén: 34 896 000 Ft
- 90% költséghányad esetén (kiskereskedelem): 174 480 000 Ft
2. SZJA-mentes bevételi értékhatár
Az átalányadózás nagy előnye, hogy egy bizonyos összegig személyi jövedelemadó-mentesség jár.
Ez 2025-ben:
- 1 744 800 Ft jövedelemig adómentes.
Ez költséghányad szerint átszámítva a bevételben így néz ki:
- 40% költséghányadnál: 2 908 000 Ft / év (általános szabály)
- 80% költséghányadnál: 8 724 000 Ft / év (egyes szja tv-ben meghatározott tevékenységek esetén)
- 90% költséghányadnál: 17 448 000 Ft / év (kizárólag kereskedelmi tevékenységek esetén
Fontos: a jövedelem ebben az esetben a TB járulék (18,5%) és a Szocho (13%) fizetési kötelezettség alól is mentesül, kivételt jelent a főállásúakra vonatkozó minimum járulékfizetési kötelezettség, amikor a járulék alapja legalább a minimálbér vagy garantált bérminimum.
3. Adók és Minimum járulékfizetés (2025)
Az átalányadózásban három fő adóról beszélhetünk, amit a vállalkozónak negyedévente meg kell fizetnie az adóhatóság részére. Ezek a következők:
- SZJA (személyi jövedelemadó) 15%
- TBJ (társadalombiztosítási járulék) 18,5%
- Szocho (szociális hozzájárulási adó) 13%
Ne felejtsük el, hogy a fenti adókat a bevételből levont adómentes keret és költséghányad után kell kiszámítani. Hogy ez érthetőbb legyen, nézzünk egy példát.
Példa
János nappali tagozatos hallgató, emellett mellékállásban vállalkozási tevékenységet folytat. Részmunkaidős egyéni vállalkozónak minősül, tevékenységére az általános 40%-os költséghányad vonatkozik, éves bevétele pedig 5 000 000 Ft.
Először meg kell határoznunk az adóköteles jövedelmét.
| Bevétel | Költség (40%) | Jövedelem (60%) | Adómentes összeg | Adóköteles jövedelem |
| 5 000 000 Ft | 2 000 000 Ft | 3 000 000 Ft | 1 744 800 Ft | 1 255 200 Ft |
Miután meghatároztuk az adóköteles jövedelmet, az adók kiszámítása már egyszerű szorzással elvégezhető.
- SZJA: 1 255 200 × 0,15 = 188 280 Ft
- TBJ: 1 255 200 × 0,185 = 232 212 Ft
- Szocho: 1 255 200 × 0,13 = 163 176 Ft
Minimum járulékfizetési kötelezettség
Az átalányadózókra is vonatkozik a minimum járulékfizetés, amennyiben főállású egyéni vállalkozónak minősülnek. Amennyiben a tevékenység minimum középszintű végzettséghez kötött, az adózónak a garantált bérminimum alapján szükséges a minimum járulékfizetési kötelezettségeit teljesítenie.
| Alap | TB-járulék (18,5%) | SZOCHO (13% × 1,125) | Összesen |
| Minimálbér 290 800 Ft | 53 798 Ft | 42 528 Ft | 96 326 Ft |
| Garantált bérminimum 348 800 Ft | 64 528 Ft | 50 958 Ft | 115 486 Ft |
A minimum járulékfizetés csak főállású egyéni vállalkozóknak kötelező, mellékállásban a tényleges jövedelem után kell a közterheket megfizetni.
4. Bevallási kötelezettségek
Átalányadózóként több bevallási kötelezettség is felmerül a NAV és a helyi önkormányzatok felé, amire figyelni kell:
- Negyedéves járulék- és adóbevallás – 58-as bevallás a NAV felé (a járulékokra és adókra).
- Éves SZJA bevallás (53-as nyomtatvány) – amelyben az átalányban megállapított jövedelmet és a kedvezményeket kell feltüntetni a magánszemély más jövedelmeivel együtt.
- Iparűzési adó – az önkormányzat felé, általában május 31-ig.
- ÁFA bevallás, ha az egyéni vállalkozó áfa-köteles (havi, negyedéves vagy éves gyakorisággal).
Bár a törvény nem írja elő, hogy az átalányadózó kötelező jelleggel könyvelőt fogadjon, ezeknek a bevallásoknak a bonyolultsága miatt a szakmai segítség igénybevétele erősen ajánlott. Ez különösen fontos speciális helyzetekben – például munkavállaló alkalmazása, vagy határon átnyúló értékesítés esetén – amikor a fentieken túl további bejelentési vagy adatszolgáltatási kötelezettségek merülhetnek fel.
5. Kinek éri meg az átalányadózás?
Az átalányadózást azoknak a vállalkozóknak érdemes választani, akiknek:
- cégeknek és magánszemélyeknek egyaránt számláznak,
- a valós költségük alacsonyabb, vagy közel megegyezik a költséghányaddal,
- bevételük nem haladja meg a bevételi értékhatárt.
Ez az adózási mód lehetővé teszi a vállalkozók számára, hogy egyszerűsített adminisztráció mellett élvezhessék az adókedvezményeket, anélkül, hogy minden egyes költséget dokumentálniuk kellene. Fontos jellemzője, hogy minden határérték – például a bevételi plafon, az adómentes összeg és a minimális járulékok – a jogszabály szerinti minimálbérhez van kötve. Ez azt jelenti, hogy ezek az értékek a minimálbér éves változásával együtt növekednek, biztosítva ezzel az idővel kiszámítható és átlátható keretrendszert.
