A kormány 2026 októberében bemutatta a vagyonadó tervezetét. Évente 1%-os adó terhelné a nettó vagyon 1 milliárd forint feletti részét, az első fizetési határidő 2027. augusztus 31. lenne, a 2026. december 31-i vagyon alapján. A kormány hatásvizsgálata szerint ez nagyjából 15 000 magánszemélyt érintene.
Ez egyelőre tervezet, nem jogszabály. A társadalmi egyeztetés október 14-én zárult, a törvényjavaslat még nem került az Országgyűlés elé, és a szakmai szervezetek több ponton változtatást kértek. Összeszedtük, kit érintene a vagyonadó, mi számítana bele, hogyan értékelnék a lakást és a céget, és kinek lehet már most teendője.
Röviden: Az adó személyenként az 1 milliárd forint feletti nettó vagyont terhelné, a házastársaknak külön-külön jár az 1 milliárdos határ. A legtöbb vállalkozót nem érinti, de egy jól jövedelmező cég értéke a tervezett képlet szerint jóval magasabb lehet a könyv szerinti értékénél. Bevallást csak annak kellene beadnia, akinek ténylegesen adót kell fizetnie.
Kit érintene?
A tervezet szerint az adó a magánszemélyek nettó vagyonát terhelné: az összes vagyonelem értékéből le lehetne vonni az igazolt hitel- és kölcsöntartozásokat. Az 1 milliárd forintos határ személyenként számít:
- a házastársak vagyonát külön kell számolni, így egy házaspárnál együtt 2 milliárd forintig nem keletkezne adó;
- a kiskorú gyermek vagyona a szülőnél számítana, kivéve az örökölt és a saját keresményből szerzett vagyont;
- a bizalmi vagyonkezelésben és a magánalapítványban lévő vagyon külön adóalany lenne, de egy vagyonrendelő több konstrukcióval sem sokszorozhatná meg az 1 milliárdos határt.
Mi számítana bele a vagyonba?
Főszabály szerint minden vagyonelem, a belföldi illetőségűeknél a külföldi vagyon is. A mindennapi élethez szükséges ingóságok kimaradnának, de ennek is van határa:
- BeleszámítanaKimaradna
- Ingatlan, a saját lakás isBútor, háztartási gépek, a lakás szokásos berendezése
- Cégrészesedés, értékpapír, befektetési jegy, bankbetét, készpénz, kriptoSzemélyes használati tárgyak
- 3 millió forintnál értékesebb műtárgy, gyűjtemény, ékszer3 millió forint alatti műtárgy, gyűjtemény, ékszer
- 10 millió forintnál értékesebb jármű10 millió forint alatti jármű
Az egyéni vállalkozó azon ingóságai, amelyeket a vállalkozásában használ, vagy amelyek után költséget számol el, értékhatártól függetlenül beleszámítanának.
Mennyit kellene fizetni?
Az adó mértéke az 1 milliárd forint feletti részre 1%, a 100 milliárd forint feletti részre 1,5% lenne. Néhány példa:
| Nettó vagyon | Éves vagyonadó |
|---|---|
| 900 millió Ft | 0 Ft |
| 1,5 milliárd Ft | 5 000 000 Ft |
| 3 milliárd Ft | 20 000 000 Ft |
| Házaspár, közösen 1,8 milliárd Ft (fejenként 900 millió) | 0 Ft |
A fizetendő adóból le lehetne vonni az adóba beszámított vagyonelemek után abban az évben megfizetett helyi adókat (például az építményadót), a gépjárműadót és ezek külföldi megfelelőit. Ha a törvény független értékelést ír elő, annak díja 50%-ban, legfeljebb évi 2 millió forintig szintén csökkentené az adót.
Hogyan értékelnék a lakást?
A belföldi ingatlanok értékét a tervezet kötött sorrendben határozná meg:
- ha az ingatlant az év végét megelőző 12 hónapban vették, az adásvételi ár;
- ha legfeljebb 10 éve vették, és azóta nem újították fel jelentősen, a vételár indexált értéke, a NAV kalkulátorával számolva;
- ezek hiányában a NAV tömeges ingatlanértékelési modellje szerinti érték.
A 2. és a 3. lépés helyett független értékbecslést is lehetne alkalmazni. Külföldi ingatlannál a vételárból kellene kiindulni, és ezt évente 3%-kal vagy az adott ország hivatalos ingatlanárindexével kellene növelni.
Hogyan értékelnék a céget?
A vállalkozóknak ez a legfontosabb rész. A tőzsdén nem jegyzett cégrészesedés értéke nem a könyv szerinti saját tőke lenne, hanem a saját tőke és a hozamérték súlyozott átlaga:
Érték = (saját tőke + 2 × hozamérték) ÷ 3 × tulajdoni hányad
A hozamérték az utolsó három lezárt üzleti év átlagos adózott eredménye, elosztva 0,15-tel, vagyis egy jól jövedelmező cég sokkal többet érne, mint amennyi a mérlegében szerepel. Egy példa:
| Egyszemélyes Kft. tulajdonosa | Összeg |
|---|---|
| A cég saját tőkéje | 300 000 000 Ft |
| Átlagos adózott eredmény az utolsó 3 évben | 150 000 000 Ft |
| Hozamérték (150 millió ÷ 0,15) | 1 000 000 000 Ft |
| A részesedés értéke ((300 millió + 2 × 1 milliárd) ÷ 3) | 766 666 667 Ft |
| Lakás és megtakarítás | 300 000 000 Ft |
| Nettó vagyon összesen | 1 066 666 667 Ft |
| Éves vagyonadó (az 1 milliárd feletti rész 1%-a) | kb. 667 000 Ft |
A 300 millió forintos saját tőkéjű cég így több mint 760 millió forintot érne. Egy átlagos kisvállalkozás ettől messze van: egy évi 20 millió forint adózott eredményt termelő, 50 millió forint saját tőkéjű Kft. részesedése a képlet szerint kb. 106 millió forintot érne.
A tervezet néhány esetben enyhítene: 50% alatti részesedésnél az érték 25%-kal (33% alatt 30%-kal) csökkenthető, az újonnan alapított cégnél pedig bizonyos feltételekkel az alapítás évében és az azt követő két évben a hozamérték nulla. Ha az átlagos adózott eredmény negatív, a hozamérték szintén nulla.
Külföldieknek és Magyarországra költözőknek
A belföldi illetőségű magánszemély teljes, világszintű vagyona után adózna. Belföldi illetőségű, aki a személyi jövedelemadó szabályai szerint az, és minden magyar állampolgár, a kettős állampolgárok is, akkor is, ha nincs magyarországi lakcímük. A tervezet három kivételt tenne:
- a nem magyar állampolgár, akit egy Magyarországon nyilvántartásba nem vett külföldi munkáltató küldött ki vagy rendelt ki ide, az itteni munkavégzés kezdetétől 5 évig;
- a magyar állampolgár, aki az év végén legalább 10 éve életvitelszerűen külföldön él;
- a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező harmadik országbeli állampolgár, ha az adott évben 183 napnál kevesebbet tölt Magyarországon.
A külföldi illetőségű magánszemélyt csak a magyarországi ingatlana és a magyar cégben lévő részesedése után terhelné az adó (ideértve a főként magyar ingatlanokat birtokló külföldi cégben lévő részesedést is), szintén az 1 milliárd forint feletti részre. Tartozást nála csak akkor lehetne levonni, ha az közvetlenül ezekhez a vagyonelemekhez kapcsolódik, például a magyar lakásra felvett hitel.
Mikor és hogyan kellene fizetni?
- A vagyont minden év december 31-i állapota szerint kellene felmérni, először 2026. december 31-én.
- Az adót önadózással, a következő év augusztus 31-éig kellene bevallani és megfizetni, először 2027. augusztus 31-ig. Adóelőleg nem lenne.
- Bevallást csak annak kellene beadnia, akinek adót kell fizetnie. Aki 1 milliárd forint alatt van, annak nincs teendője.
- Az ügyintézés csak elektronikusan menne. Likviditási gondnál a NAV legfeljebb 12, kivételes esetben 24 hónap halasztást vagy részletfizetést engedélyezhetne.
Érdemes most átírni a vagyont?
Csak óvatosan. A tervezet szerint a NAV a vagyonadó köztudomásúvá válásától kezdve vizsgálná, hogy egy ajándékozás, átruházás vagy átalakítás nem csak az adó elkerülését szolgálta-e. Ami valós gazdasági vagy családi okból történik, például generációváltás vagy céges átszervezés miatt, az rendben van. Ha viszont valaki az év végén csak azért adja át a vagyona egy részét, hogy 1 milliárd forint alá kerüljön, azt a NAV figyelmen kívül hagyhatja.
Cégeknek is lehet teendőjük
Az a magyar cég, amelynek az utolsó beszámoló szerinti saját tőkéje meghaladja az 500 millió forintot, a beszámoló elfogadása után 30 napon belül könyvvizsgáló által felülvizsgált adatokat küldene a tulajdonosainak és a NAV-nak a rejtett tartalékairól (az ingatlanok, részesedések és értékpapírok piaci és könyv szerinti értékének különbözetéről). Ez attól függetlenül kötelező lenne, hogy a tulajdonosok elérik-e az 1 milliárd forintos határt.
Hogyan tovább?
A tervezet még nem jogszabály. A társadalmi egyeztetés lezárult, a következő lépés a törvényjavaslat benyújtása az Országgyűlésnek. A tervezet szerint a törvény 2026. december 15-én lépne hatályba, de az itt szereplő összegek, határok és szabályok a parlamenti tárgyalás során még változhatnak. Több mint tíz szakmai szervezet közösen kért módosításokat, többek között a gazdaságba visszaforgatott pénz kedvezményét.
Mire figyeljen a cikk olvasásakor
A cikk a 2026. október 6-án közzétett törvénytervezeten alapul. Konkrét ügyben mindig a végül elfogadott jogszabály szövege és a NAV tájékoztatása az irányadó. A bejegyzést a törvény elfogadása után frissítjük.
Ha a vagyona vagy a cége értéke a határ közelében lehet, érdemes időben átszámolni. Szívesen segítünk.
